© 2017. Vilajet Kft.

    Nyékládháza 1932-ben jött létre Mezőnyék és Ládháza egyesítésével. Mezőnyék a honfoglaló Nyék törzsről kapta a nevét, melynek jelentése sövény, kerítés volt. Mezőnyék, mint neve is jelzi, honfoglaláskori település, elsőként 1270-ben és 1293-ban említik a források.. A történelem során mindkét település sok pusztulást látott, elsőként a muhi csata során pusztult el. A muhi csata során IV. Béla királyt a nyéki hegyen keresztül mentették ki.

    A Bükki borvidék (korábbi nevén Bükkaljai borvidék) a Bükk-vidék központi hegyeinek déli részén található. Hivatalosan 1970-ben nyilvánították borvidékké. Termőterülete 17 600, szőlőterülete 1750 hektár. Bár kiterjedése viszonylag nagy, az ültetvények elszórtan, számos esetben egymástól távol helyezkednek el. A nyéki szőlőhegyen évszázadok óta termelnek szőlőt. A település felöli dűlők aszúsodásra hajlamosak, a filoxérajárvány előtt vörös aszút is termeltek itt.

    A Bükk-vidék lejtőin és völgyeiben a vadszőlő őshonos növényként évezredek óta jelen van. Szőlőművelésről a 14. század elejéről maradtak fenn először írásos emlékek, 1503. február 11-én pedig II. Ulászló erősítette meg Miskolc város korábbi borszabadalmát. A 18. század során az Avason hatalmas pincerendszer alakult ki, melyek nemespenésszel borított belsejében rengeteg bort érleltek. A hegyaljai szőlőkből is került ide must és a komoly export miatt a miskolci borok több országban híresek és kedveltek voltak. A 19–20. században főként pezsgő alapborok készültek a környéken. Ezért nem alakult ki önálló arculata, brandje  a borvidéknek.

    A filoxéra-járványt a terület nagyon megszenvedte, az egykori szőlőültetvények nagy részét mára kivágták, helyüket beépítették. A legjobb termőhelyek zártkerti övezetté váltak 1959 után, birtokstruktúra szélsőségesen szétaprózódott. Termelésbe történő visszaállításuk rendkívül költséges.

    Az éghajlat száraz, meleg, az elmúlt évtizedben érezhetőek az éghajlatváltozás hatása, a hőmérséklet átlagosa egy fokot emelkedett, már három éve elmaradnak a kemény téli fagyok, szüret időpontja két héttel előrébb jött, október elejéről, szeptember végére. Éves csapadékmennyiség 500-550 milliméter, az elmúlt 15 évben aszályos volt 2003, 2007, 2011, 2015

    A nyugat felől érkező időjárási frontok amikor átbuknak a Bükk fennsíkon, vagy észak, vagy dél felől bepörögnek, ahogy a helyiek mondják, a Tisza lehúzza a viharfelhőket, melyek jégesőt is hozhatnak. A nyéki hegyet a jégesők elkerülik, kivéve a 2004-es évet amikor három jégverés is volt. Tavaszi fagyok nem jellemzőek.

    A borvidék termékleírása szerint. Fehérszőlők közül az Olaszrizling, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Leányka, Müller-Thurgau, Tramini, Ottonel muskotály, Zenit, Zengő a jellemzőek, kékszőlők közül elsősorban a Kékfrankos, de megtalálható a Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt.

     

    A termékleírás szerint a szőlőt a szüret napján kell feldolgozni.

    Szőlőterületünk magját 1961-ben telepítette Zámborszky József. Ez volt a hegyen a második szőlő, melyet kordon művelésmódban telepítettek. A támrendszer mai napig megvan. Az öreg tőkék termése különösen aszályos években tér el a fiatalabb tőkékétől. Sortáv 1,8 méter, tőtáv egy méter, vezérdrót magassága 50 cm. A terület felső vége a 3-as főút szintje felett 60, alja 30 méterre található, így a tavaszi fagyok veszélye kicsi, a hideg legurul a hegyről. Az utóbbi évkben sikerült visszavásárolni, megvásárolni a korábban rendezetlen jogállású, elhanyagolt szomszédos területeket, melyek folyamatosan fordulnak úja termőre.

    Szőlőfajtáinkat örököltük.

    TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

    Figyelmeztetés

    Magyarországon a túlzott alkoholfogyasztás okozta megbetegedések továbbra is vezető haláloknak számítanak. A legújabb kutatások szerint már kis mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztásához is hozzászokik az emberi szervezet. Ne fogyasszon naponta alkoholt, kerülje túlzott alkoholfogyasztást.